Fotógaléria - szén osztályozás

A putnoki szénbányászat rövid története

Putnok, Borsod-Abaúj-Zemplén megye Észak-nyugati részében a Sajó folyó bal partján elterülő, kb. 6500 fő lélekszámú 34,72 km² területű egykori bányászváros, mely közúton a 26-os számú főközlekedési úton közelíthető meg, miskolctól 40, ózdtól pedig 20 km-re található. Földrajzi környezete dombokkal körülzárt, erős tagoltságú völgyekkel szabdalt terület, a tengerszint feletti magassága a legmélyebb ponton, mely a sajó folyó partján található kb 140 m míg legmagasabb pontja a hegyestető kb. 220 m. Városi rangját a rendszerváltás utolsó évében kapta meg. (https://hu.wikipedia.org/wiki/Putnok)Királd tőle délnyugtaiirányban fekvő 7,88 km2 területen elfekvő az Upponyi hegység északi nyúlványaira épült hosszan elterülő szintén egykori bányász település. A bányabezárást megelőző utolsó időszakban Putnokkal bányászatilag összekapcsolódott.

Az 1800-as évek végére Királd az ország egyik jelentős széntermelő központjává vált, amikor is Putnok-Királd Albert táróig megépült az iparvasút, valamint elkezdték a Királd bányatelep építését is. 1900-tól a Zsigmond aknán keresztül folyt 3 telep termelése, mely nagyságából adódóan a szellőztetés fejlesztését
követelte. Ekkor építettek légaknát a Nagy-völgyben. Ezt követte a háború után több kisebb, rövidebb ideig működő akna és táró (Géza Akna, Béke Táró, Mocsolyás - lejtősakna). Az 1950-es évek elején az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt kezdeményezésére megkezdődött a királdi bánya rekonstrukciója - Béke-akna mélyítése, Zsigmond-akna átépítés, melyet személy és meddő-szállításra használtak, az előbbit pedig szénszállításra. A királdi bánya 1974-től a Putnok Bányaüzemhez tartozott, mint annak egyik aknája, majd 1984. január 20.-án megszűnt a termelés és megkezdődött a bánya bezárása, viszont a mocsolyási
függőleges akna Putnok részeként tovább üzemelt.
A putnoki szénbányászat az első világháborút követően kezdődött meg a függőleges és lejtősaknák kialakításával, azonban a közbejött gazdasági világválság-hatására abbamaradt, majd az első csille szén 1943-ban jött a felszínre. 1942-43-ban megépült a vasútállomással majdnem szemben a vasúti rakodó és szénosztályozó, ahová egy drótkötélpálya segítségével jutott el a szén a bányából. 1965-ben egy szénvagyonpótló beruházás következményeként napi 600 tonnáról napi 1000 tonnára emelkedett a termelés. Mivel a kutatások 60 millió tonnás szénvagyont becsültek, így 1975-től folyamatos beruházások valósultak meg. 1975-79 közt szállítási rekonstrukció keretében a II. számú lejtősakna épült meg. 1977-ben
elkezdték építeni a Királd-mocsolyásvölgy elején az új függőleges aknát, főszellőztetőt, fürdő- és irodaházat, műhelyt és földalatti fővízmentesítő telepet.1982-86 közt a Putnok Akna Termelésének Fejlesztése keretében megépítették a Sajót átívelő csőhidat, benne szállítószalaggal, mely a lejtősaknát kötötte össze a széntároló bunkerral, és szintén ekkor szerezték be a III. telepre épülő vastag-telepi frontfejtés összes gépi berendezését is (Hemscheidt Program). (Lóránt M. Mikó A. (2004) Véget ért az Ózd-vidéki szénmedencében a barnaszén mélyműveléses bányászata - Bányészati és
Kohászati lapok - Bányászat (2.-3. szám) 52 p. Ez volt az a döntés mely később a bánya bezárásának főbb okai közt szerepel, ugyanis a III telepen nem várt rendellenességek, , és az olykor 50 -20 cm-re vékonyodó
(Fábry László 2019) szénrétegvastagság vezetett oda, hogy a temérdek beruházási költség ellenére sem sikerült elérni az évi 1 millió tonnás széntermelést. És ez volt annak is az oka, hogy a hányóra - Sajóvelezd, Putnok - a megszokottnál több szenes meddő került.